Kiskőrös szakmunkásképzése a kezdetektől napjainkig

Kiskőrösön a szakmunkásképzés, vagy korábban az iparos inas képzés már a XIX. századra nyúlik vissza, olvashatjuk Kiss (1989) írásában, mely a Kiskőrös helytörténeti monográfiában jelent meg. Először a helyi Evangélikus Egyház szervezte meg a „vasárnapi oskolát”, a feljegyzések szerint 1859-től kezdve. Ez a városban élő iparosoknál mesterséget tanuló ifjak továbbképzését jelentette. Az oskola fenntartására a pénzt közadakozásból teremtették elő. Jó két évtizeddel később 1884-ben nyílt meg, majd az 1886-87-es tanévben Záboji Gusztáv igazgatása alatt, már működött a Kis-Kőrösi Állami és Városi segéllyel fenntartott alsófokú Iparos-Tanoncz Iskola. Itt – az evangélikus iskola, később a régi polgári iskola osztálytermeiben – hétköznapokon estig tanították a közismereti és szaktárgyakat, vasárnap délelőttönként pedig az ipari szakrajzot. Ebben a tanévben (egy akkori évkönyv szerint) 86 tanulója volt az iskolának, akik az alábbi szakmákat tanulhatták.

asztalos
ács-molnár
kádár
kerékgyártó
kovács
bádogos
lakatos
kötélgyártó
szíjgyártó
cipész
csizmadia
kalapos
szabó
szűrszabó
szobafestő
kéményseprő
kereskedő

A két világháború között valamint a második világháború alatt szintén az evangélikus elemi iskola adott otthont az iparostanulók oktatásához. Ekkortájt csupán heti két alkalommal – szerdán és szombaton délután – volt tanítás. A közismereti tárgyakat az evangélikus és a polgári iskola pedagógusai oktatták, valamint emellett egy kinevezett szaktanártól ábrázoló geometriát és ipari szakrajzot is tanulhattak a tanulók. A háború után továbbra is az elemi iskola mellett működött a tanoncképzés, sem független tanára, sem igazgatója nem volt. 1954-től a kecskeméti 607. számú Ipari tanuló Intézet fiókiskolájaként működött. Óraadók és mesteremberek oktatták a diákokat a szakmák rejtelmeire. Az iskolát 1957-ig megbízott igazgatók vezették. Ebben az évben került az iskola élére Istenes József főállású igazgató. A következő év szeptemberétől az iskola önállóvá vált, és az oktatást már főállású oktatók, saját épületben végezték. Innentől kezdve a szakmunkásképzés fejlődése gyorsabb ütemet vett fel. 1964-től lehetőség volt emelt szintű szakmunkásképzésre is, melynek a végén a szakmunkás vizsga mellett érettségi vizsgát is kellett tenniük a tanulóknak.

1969-től felgyorsult a fejlődés. Még ebben az évben új, korszerű 6 tantermes iskolát avattak. A következő évtől, 1970-től már 621. számú Szakmunkásképző Intézet néven önállóan működik tovább. A következő 20 év alatt, az idők folyamán az iskola képzési szerkezete is jelentősen megváltozott, így az önkormányzat is jóváhagyta az iskola nevének megváltoztatását, ebből kifolyólag 1992-től az iskola neve Ipari Szakmunkásképző, Szakközépiskola és Szakiskola névre változott. Ebben az időszakban Leirer János igazgatta az iskola ügyeit. Nyugdíjba vonulása után 1996-ban a vezetői széket Antalfi Antal vette át. A változások még látványosabbnak tűnőek, mint a korábbi időszakban. Az 1996/97-es tanévtől kezdődően az iskola volt hivatott a térség 9-10. osztályos tanulóinak oktatását ellátni. Valamint felmerült a gondolata a szakközépiskolai képzés új szakmacsoporttal történő kibővítésének. Ezen bővítés keretében került sor 1997. szeptemberében a közgazdasági szakközépiskolai osztály indítására. (Ez a képzés a mai napig folyik, jelenleg a közgazdaság szakmacsoportos szakközépiskolai képzés utolsó két évfolyama fut ki a 2015/16-os tanév végéig.)

1998 több újdonságot is hozott az iskola életében. Az intézmény ebben az évben vette fel a várost újratelepítő Wattay család nevét, így bevezetésre került a Wattay Középiskola és Szakiskola elnevezés. A mindenkori vezetés igyekezett eddig is és igyekszik a továbbiakban ezt a nevet valamilyen formában. megőrizni. Ugyanebben az évben 4 osztállyal kezdődött meg a 9-10. osztályos szakiskolai képzés.

A 2000-es évtől kezdve folyamatos emelkedés volt tapasztalható az iskola tanulólétszámában. Ennek egyik oka a képzési szerkezet változása, bővülése volt. Ezzel együtt az iskola befogadóképességét is növelni kellett. Így került sor a városban különböző, helyeken, szükségtantermekben történő oktatásra. Mivel az általános iskolákat átszervezték, így az egyik általános iskolai épület felszabadult, és azt az önkormányzat átadta az iskolának. (Jelenleg is folyik képzés ezen a telephelyen – Sárkány utcai telephely.) ennek az épületnek a birtokba vételével jelentős változás állt be az oktatás feltételeiben. A két – főképp elméleti oktatásra használt – telephely biztosítja az elméleti képzés hátterét, külön-külön épület ad otthont a szakiskolai, illetve a szakközépiskolai képzésnek. A főépületben tanulnak a szakközépiskolai tanulók, ahol a tanulólétszám további növekedése miatt szükségessé vált további tantermek kialakítása. Így támogatásokból átépítésre került a tetőszerkezet, és kialakítottak benne 2 informatika tantermet, 1 tanirodát és egy tanári szobát, az ezek berendezéséhez szükséges további forrást pályázati pénzekből, valamint a szakképzési hozzájárulásból tudták fedezni. 2001-től lett az iskolának háztartási gépszerelő tanműhelye, majd 2004-ben egy új fodrász szaktanterem került kialakításra. A tanműhelyben 2 év múlva került sor új asztalos, valamint kőműves tanműhely átadására. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve indult meg az informatika szakmacsoporton belül is a szakközépiskolai képzés.

Ezekre a bővítésekre szükség is volt, hiszen a tanulólétszám folyamatosan növekedett, a 2006/2007-es tanévben 760 fő körüli diák tanult az intézményben, míg a 2011/2012-es tanévben átlépte az iskola történetében bűvös 800-as számot. Ezekben az években oktattunk a legmagasabb tanulólétszám mellett. Az idei tanévre ez a létszám már jóval 700 alá csökkent.

Természetesen a változások sora még nem ért véget sem az iskola fenntartóját, sem pedig a képzés szerkezetét illetőleg. 2008 júniusában került aláírásra a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma alapító okirata. Ebben, a 8 település 16 óvodáját, a 16 általános- és középiskoláját, valamint 1 kollégiumát magában foglaló mamutintézményben kapott helyet a Wattay Középiskola és Szakiskola is. Az oktatásban történő folyamatos változások nem hagyják érintetlenül iskolánkat sem. Az iskolavezetés is megváltozott, hiszen az 1996-tól igazgatóként tevékenykedő Antalfi Antalt nyugdíjba vonulása utána 2012-ben Franczia László követte, aki jelenleg is vezeti az intézményt.

A képzési szerkezet is jelentősen átalakult. Továbbra is megmaradt a szakközépiskolai, valamint a szakiskolai képzés is, de mindkét helyen új képzési rendszer jelent meg. A szakközépiskolában a szakmacsoportos képzést a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben felváltotta az ágazati szakközépiskolai képzés (közgazdasági, ügyviteli, informatikai és gépészeti ágazatokban).

A szakiskolában, illetve szakképzésben is többféle oktatási rendszer volt megfigyelhető. A 1990-es évek elején a hároméves képzés működött, mely teljes egészében megfelel a mai duális szakképzésnek. Az iskolai elméleti oktatást a külső cégeknél tartott gyakorlati képzés tette teljessé. Később az alapozó és a szakmai képzés elkülönült egymástól, így a 9-10. évfolyamon tanulók a közismereti tárgyak mellett pályaorientációs, valamint szakmacsoportos alapozó oktatásokon vettek részt, főképp betekintve az általuk választott területre. A 10. évfolyamot elvégezve kezdhették meg a hároméves szakmai képzést, melyen már közismereti tárgyakat nem tanultak, hanem a szakmai elméletre és gyakorlatra fektették a hangsúlyt. A képzés zárásaként volt lehetőségük megszerezni a szakmunkás bizonyítványt. Néhány év elteltével újabb változás következett be a szakképzés terén, bevezetésre kerültek a 2 éves szakképzések (felmenő rendszerben). Itt már 2 év szakiskola, majd 2 év szakképzési évfolyam elvégzése után tehettek szakmai vizsgát a tanulók. Az utolsó, ilyen rendszerben tanuló diákok a következő tanévben fejezik be tanulmányaikat.

A 2013/2014-es tanévtől már csak a „régi új” 3 éves, duális képzésre lehetett jelentkezniük a 8 osztályt végzetteknek a hegesztő, gépi forgácsoló, épület- és szerkezetlakatos, eladó, valamint vendéglátó eladó szakképzések valamelyikére. Az ilyen jellegű képzések előkészítésére, megszervezésének támogatására, felkészítésére vett részt az iskola is a TÁMOP-2.2.5.B-12/1 jelű szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére című pályázaton. Kifutó rendszerben még a „2 + 2 éves képzésen” belül szerezhetnek szakmát a asztalos, élelmiszer- és vegyiáru-eladó, gépi forgácsoló, épület- és szerkezetlakatos, fodrász tanulók. Tanulóink alapozó gyakorlati képzését a jól felszerelt tanműhelyekben, valamint a későbbiekben a törvény szerint meghatározva külső cégeknél folytatják.

Klasszikusan a szakképzést a szakiskolai képzésre építik sokan, de a Wattay Középiskolában is van lehetőség érettségire épülő szakképesítések megszerzésére, mint pl. pénzügyi-számviteli ügyintéző, vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző, vállalkozási és bérügyintéző, CAD-CAM informatikus. Ez a sokrétű képzés mégis egyfajta egységet alkot, hiszen az iskola névadó családjának jelmondata is azt sugallja, hogy

„Iuncta vis fortior”, azaz „egységben az erő”.

Szerző: Kis László